Tavasszal Fonyódra

Belami délelőtt még eljött hozzánk.

Kicsit át kellett szerkesztenem a napomat, de nagyon örültem, hogy találkoztunk még az utazás előtt. Nagyon fura lesz, hogy most három hónapig nem jelenik meg hetente legalább egyszer, eddig ezt fel sem fogtam. Jó, a mai világban naponta tudunk beszélni, chatelni, de az azért nem ugyanaz.

A mai nap másik nagy híre nekünk, hogy 15-18-ig Fonyódon leszünk. 

Aztán azon a hétvégén a hegyekbe is elmegyünk valószínűleg, ez félig munka lesz Charlienak, de azért kihozzuk belőle a legtöbbet. Szóval a következő napokban ezt szervezem, mert át kell tetetnem így a fogászati időpontomat, meg a gyámi munkában is lenne egy iskolai beíratás. Az a helyzet, hogy nekem teljesen üres hét soha nincs, szóval muszáj szervezkedni, hogy legyen, különben soha nem tudnék 1-2 hét szabadságot kivenni egyhuzamban. 

Abban legalább előrelátó voltam, hogy a másodállásban arra a hétre nem kértem műszakot, mert régebben beszéltünk már erről Charlieval, de a nyaralót csak most kérdeztük meg, hogy szabad e.

Olyan jó, hogy megint van valami, amit nagyon várok.