Nagyjából le is írtam ezt a nem túl izgalmas napot. Jó gyorsan eltelt, nem éreztem csúcson magam a munkában, olyannyira, hogy egy pont után elengedtem még azt is, hogy figyeljek, mert nem akartam idegesíteni magam. Már meséltem, hogy nem szeretem hallgatni emberek képzeletbeli világát arról, hogy hogyan is kellene működnie a gyermekvédelemnek. Azért nem, mert azt én is TUDOM, mint ahogyan azt is, hogy attól semmi nem fog változni, ha beszélünk felette. A valódi változások nem itt kezdődnek, de biztosítok mindenkit, hogy nem fogok erről értekezni itt és most, hétfőn este fél tízkor.
Holnap -elméletileg- nyugalmasabb nap elé nézek, talán haladhatok az adminisztratív dolgokkal.
És akkor Mór, mert belőle is mindig lehet erőt meríteni.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése