Hát ez most nagyon rosszul esett

Vasárnap délután felálltam a székre, hogy becsukom a magasan lévő konyha ablakát, ezt nagyon ritkán teszem így, mert fel szoktam félig térdelni a konyhaszekrény pultjára, és úgy simán be tudom csukni. Szóval most felálltam, az egyik lábamon ott maradt a gumipapucs, azzal léptem le először, igazából azt fel sem tettem a székre, és akkor a papucs letapadt a a kőre, engem meg vitt a lendület, a bokám meg maradt, úgyhogy estem egy hatalmasat a fenekemre. Hirtelen meg sem tudtam mozdulni, annyira fájt mindenem, szerencsére a fejemet nem vertem be, de amúgy minden másomat igen.

Charliért kiáltottam, de először Mór jött ki, ő rohant vissza Charliehoz, hogy baj van, meg közben Charlie meghallotta a második kiáltásomat, úgyhogy romboltak ki a szobából, és összevakartak a földről. Mikor Charlie felemelt, akkor már éreztem, hogy talán nem törött el semmim, és nem olyan nagy a baj, mint először hittem. Persze Mór mindenáron segíteni akart, úgyhogy rajta majdnem átestünk, ahogy Charlie bevitt a szobába. Még jó, hogy elbír, ilyenkor (is) örülök, hogy nem vagyok már olyan dagi, mint régebben (mondjuk akkor is elbírt, csak nehezebben).  

Szóval tegnap estétől eddig így dolgoztam:

Szerencsére rá tudok állni, és már sokkal jobb, mint reggel volt, szóval holnap még pihentetem, aztán reményeim szerint rendben leszek. Természetesen, ha reggel rosszabb lesz, akkor megyek röntgenre. Jó lenne, ha tényleg megúsznám egy kis húzódással. Mindenesetre a fénytereápiás maszkomat ma alternatívan használtam a bokámra, ugyanis a világoskék fény a rándulásra, ficamra jó, úgyhogy... Szerintem jobb lett. Lehet bebeszélem magamnak, de az a lényeg, hogy jobban érzem magam tőle. 

A fenekem is fáj nagyon, de az majd meggyógyul magától. 😂