Esküvő 2022

Túlvagyunk az esküvőn.

Kivételesen nem volt kapkodás, csak indulás előtt, mert Belami és Iluska előtte negyed órával érkezett Budapestről, egyenesen a munkából, úgyhogy talpig díszeben topogtunk az előszobában, míg ők gyorsan magukra kapkodták az ünneplőt, a munkaruhát meg le.

Iluska még sminkelt is vagy öt percet, és rendben volt, ebből is látszik, hogy neki még igazából nincs szüksége vakolatra az arcán. Nekem meg már nincs, illetve csak az áll jól, ami nem látszik. Ez tart a legtovább amúgy, mert nem könnyű megvalósítani, hogy ne látszon, ugyanakkor eltűnjenek a karikák a szem alól, a bőr makulátlan és egyenletes színű legyen, szem nagy és csillogó, stb... Simán elbogarászok vele egy-másfél órát. 

Nem, nem akarom sajnáltatni magam, mert én a készülődést élvezem a legjobban az egészben, ez mindig is így volt.

Imádtam ruhát vadászni, aztán ahhoz kiegészítőket, kitalálni a frizurát. Végül egy arany fejpántot vettem a Pepcoban, és Charlie fodrásza szárította ba a hajamat hozzá. (A nyaklánc a nagymamámé volt, a legkedvesebb darab a szívemnek.)

Természetesen nem voltam elégedett a végeredménnyel, mert dagi vagyok, de jól megdicsértek a rokonok, így megnyugodtam, hogy legalább ők szépnek látnak. 😂 

Döbbenet, hogy mennyire elszoktam az alkoholtól.

Összesen két vodka-narancsot ittam, de már az első úgy a fejemnek szaladt (rosszkedvem lett tőle), hogy órákon keresztül nem mertem másikat kérni. Aztán később Iluska hozott nekem egyet, azt még bevállaltam, de nem esett jól. Inkább a limonádé, meg egyéb hideg üdítők.

Igényes, szép esküvő volt.

Az unokatsóm álomszép menyasszony volt, a helyszín ízléses, az ételek finomak. 

Szerencsére a meleg csak a szertartás alatt volt gond, mert azt a kertben tartották, de utána bent már jó volt, a légkondi jól lett beállítva, nem csináltak óriási hőmérséklet különbséget.

Úgy fél kettőig bírtuk, 

Belamiék nagyon elfáradtak éjfélre, de még kitatrottak addig. Nyakig benne vannak a költözésben, közben dolgoznak, pénteken a munkából rohantak az esküvőre, szóval nem a legkipihentebb formájukban voltak. Kismacsó sem, ő még a betegségből alig lábalt ki, plusz ő is gyakorlatról jött. Szerintem mi voltunk Charlieval a legjobb paszban összességében. 

Szombaton reggel élveztem, hogy mindenki itthon van.

Aztán ez gyorsan vége lett, mármint, hogy mindenki itthon volt, mert Belamiék rohantak vissza folytatni a pakolást, vasárnap már ott alszanak az új lakhelyükön. 

Hétfő kivételével szabin leszek jövő héten, úgyhogy kedden este elkészítem Belami tortáját, szerdán, a szülinapján, meg elmegyünk hozzájuk. Alig várom.