Kis vidám Mórról

Mór egy csoda.

Tudom, tudom, mindig ezzel jövök, de nekünk tényleg ő az antideperesszánsunk. 

Azt nem hinném, hogy sikerült fegyelmezettnek és minden utasítást betartónak nevelnünk, de nem is igazán volt ez cél az esetében. Nem csak azért, mert ő egy uszkár, és az uszkárok olyan érzékenyek, hogy az agresszió legkisebb jelétől is kikészülnek, hanem mert akartuk, hogy megmaradjon a személyiségének az az esszenciája, ami miatt egymást választottuk. 

Nos, ő az utasítást javaslatként kezeli, és dönt.

Ha olyan helyzetben vagyunk, hogy muszáj jól viselkednie, azt meg szokta érezni a hangunkból, a testbeszédünkből, és MINDEN esetben jól is viselkedik. Ebben nagyon megbízható. Pont ezért nem feszülünk azon, hogy egyéb helyzetekben ő dönt.

Mondok egy példát. 

Van egy apró plüss kismajma, ami el szoktunk dugni a lakásban, addig ő mozdulatlanul vár a másik szobában, majd mikor elkiáltom magam, hogy "Jöhet a kutya, megsűlt a hurka!", akkor elkezdi keresni, és meg is találja. Amennyiben nem rögtön, simán irányítani lehet a "hideg, meleg" utalásokkal. 

Szóval, ha ül a játékos doboza mellett és néz, akkor szeretne valamit játszani. Mondom neki, hogy hozza ide a kismajmot, eldugom. Elkezd kotorászni a dobozban, kiveszi a majmot, majd leejti a doboz mellé. Kotoz tovább, kiveszi -mondjuk- a kötelet, és azt hozza oda. Nos. Ez azt jelenti: -Tudom mit beszélsz, de bocsi, nekem most nincs kedvem keresni, húzgálni akarom a kötelet. 

Más.

Imád plüss kutyát játszani, akit órákon keresztül simogat az ember, meg puszilgat. De csak akkor, ha neki ahhoz kedve van. Ha nem, akkor először csak elmegy a simi elől, de ha erőszakoskodunk tovább, akkor azon a mély, fiús hangján mormogni és lamentálni kezd, hogy hagyjuk már békén. Nekem ez teljesen rendben van, én is ilyen vagyok. Charlie nem tud vele időnként mit kezdeni, mert ő nem vágja eléggé ezeket a hangulatokat, de már kezdi megszokni.

Ám! Bármennyire is épp "nincs plüss üzemmódban", ha valaki idegen meg szeretné simizni, akkor a mi utasításunkra odamegy, és simán hagyja, hogy megsimizze bárki. A babákkal különösen gyengéd, nem reagál a fúle vagy a szőre meghúzására sem, pedig azt még nekünk sem veszi jól. Annyira megbízható, hogy a tűzbe merném tenni a kezem érte, főleg, hogy egy csöpp agresszivitás nincs benne emberek, de igazából állatok irányába sem. 

Szerintem ő a macskákkal is jól kijönne, ha megállna egy végre neki, mert sajnos olyan vehemenciával közelít, hogy mindig elszaladnak előle.

Nekünk inkább az ő testi épségére kell ügyelnünk, mert Mór azt hiszi, hogy minden kutya olyan, mint ő, és nem igazán vágja a kutyák közötti szabályokat, az emberek közöttit sokkal inkább. Ezért rengeteget járunk kutyák közé, hogy megtapasztalja azt is, és legyen benne óvatosság. Mondjuk, ha a futtatóban ott van egy kicsit erőszakosabb fajtárs, akkor beáll Charlie lába mellé, hogy akkor menjünk innen, elég volt ebből. Főleg a terelő kutyákkal nem tud mit kezdeni, nem szereti, ha terelgetni, csipkedni akarják. 

Van neki egy husky csaja, meg pár haverja, akikkel nagyon szeret bandázni, de még ezt is olyan elegánsan csinálja, ő például soha nem fetreng a többiekkel sárban, pisiben, stb... Nem szeret koszos lenni, ez van. Halálos volt a múltkor, mikor a futiban locsoltak, és ő úgy futkározott, hogy a víz sugarán kívül legyen. 

Órákig tudnék írni a kis dolgairól.

Hogy a mostani nyaralásnál is mennyire együttműködő volt, milyen nagyon élvezte az összes kirándulást és túrát, és milyen jókat aludt, mikor mi is pihentünk. A többi nyaraló imádta, megállás nélkül pajtizott mindenkivel, aki kedvesen szólt hozzá, ugyanakkor mindig minket keresett a szemével, mert el nem menne senkivel amúgy. 

Lovak is voltak a panzió hatalmas udvarán, és megmutattuk neki, hogy meddig mehet, és azt is megértette, főleg, miután egyszer, véletlenül hozzáért a villanypásztorhoz. Úgy megsértődött Charliera, mert épp ő volt ott vele, hogy órákig kerülte, pedig pont nem tehetett róla.

Majd mesélek még, mert már attól jókedvem van, ha csak rágondolok.

(Most épp Charlie lábánál fekszik az íróasztal alatt ((egy rohadt pici helyen)), ilyenkor van a "kollégázás", azaz hagy minket dolgozni.))