Jól eltűntem...

Táboroztatunk.
Nem alszunk ott, de mire hazaérek, addigra kész, vége az energiámnak. Az agyamra megy az egész.

Közben Tűzzel is volt egy komoly és őszinte beszélgetésem, mert buli ide, vagy oda, azért vannak problémáink.
Semmiképp nem szeretném, ha úgy lenne, mint Tükörrel, akivel minden kapcsolatot megszakítottam februárban. Mindezt úgy, hogy nem vesztünk össze, csak elengedtem őt, ő meg jól megvan nélkülem, szóval ezzel nincs is mit tenni. Remélem többé nem kerül a szemem elé.
Nem, ezzel nem azt mondom, hogy haragszom rá, és ő a hibás, csupán ezt úgy elba..tuk mindketten, hogy szó nincs rá, és gyógyír sem (szerintem).
Pedig hatalmas barátságnak indult, de már hajlamos vagyok azt gondolni, hogy csak én láttam bele ezt, tulajdonképpen "tükörbe néztem", és csak a saját magam lobogását láttam, őt magát nem is.
Aztán fizikálisan eltávolodott, én meg megláttam végre... a nagy büdös semmit.
Hát jár így az ember a felnőttkori barátsággal, de Tűzzel nem akarom engedni, hogy így legyen. Punktum.