Azt nem is meséltem, hogy tegnap ráálltam a mérlegre, hiszen már négy kemény napja figyelek a kajára. ;-)
Áhh! Természetesen nem fogytam egy dekát sem még. Elkeserítő. Szeretem, ha rögtön van eredmény, de hát az én szervezetem sem hülye, ilyen hamar cseszik reagálni.
Arra azért figyelek, hogy ne kapcsoljak tartalékoló üzemmódba, úgyhogy eszegetek rendszeresen kicsiket, jót.
A mozgás.
Arra nagyon szükség lenne, mert nálam igazán csak a számolós, tornázós kombó működik..
Nem vettem bérletet a helyi buszra, így legalább naponta a séta megvan, de ez nem az igazi.
A konditermet ilyenkor már nem szeretem, inkább elkezdek futni. Ez most az új terv.
Férfiak.
Nah, tegnap a férjem is ráállt a mérlegre, ő négy kilót dobott le mostanában, mondtam neki, hogy nem tárgyalok vele. ;-)
A két fiam (maradjon a nevük továbbra is Belami és Kismacsó) meg hízni akar folyamatosan, hát irigylem őket nagyon.
Nem könnyű nőnek lenni (sem).
Lulu, kár, hogy nem egy helyen lakunk...együtt edzhetnénk :)
VálaszTörlésOhh, az nagyon tuti lenne! Elvinnénk egymást futni is. :-)
VálaszTörlés