Történések, de a legfontosabb, hogy felmondok a másodállásban

 Annyi minden történik.

• Szombaton este eljöttek Belamiék (éjjel egykor ment értük Charlie a reptérre, kb. fél háromkor értek haza), megmutatták a gyűrűt élőben, meséltek a nyaralásről, kaptunk helyi süteményt, bort, hűtőmágnest (ez szokás, hogy mindenfelől hoz mindenki, majd egyszer lefényképezem a hűtőt, tele van).
• Októberben lesz egy eljegyzési vendégség, ahol összeismerkedünk Ági családjával.
• 2025 szeptemberben, de legkésőbb 2026 tavaszán lesz az esküvő. Szeptemberben, ha találnak megfelelő helyet, meg időpont is lesz. Belami akkor szakvizsgázik, de azt mondta, hogy megoldja. Ági 2026 őszén fog szakvizsgázni, és már szeretne kismama lenni akkor. Azért durva ám, hogyha minden jól megy, akkor két-három éven belül nagymama leszek. Hűűűű, meg hááá!
• Ma szóltam a közvetlen felettesemnek a mellékállásban, hogy fel szeretnék mondani. Ezt rengeteg belső vívódás előzte meg, nehezen lépek ki dolgokból, szeretek mindig a falig menni, de ez most azt jelentette volna, hogy kipurcanok a terheléstől, és az no way.
• Pénteken voltunk fodrásznál a volt kolléganőmmel, akit a barátomnak is tartok, neki panaszkodtam, hogy konstans fáradt vagyok, már indulataim sincsenek, annyira. Borzasztó, mikor olyan fáradtság van az emberen, amit már kialudni sem lehet.
• Kismacsónak mondtam, mikor csak másnap este tudtunk beszélni egy nappalos műszak után, mert elaludtam már kilenckor, hogy be kell csuknom ezt az ajtót, mert akkor fog kinyílni egy másik. És tényleg ezt gondolom, szerintem találok majd másik másodállást, könnyebbet.
• Az tette fel az i-re a pontot amúgy, hogy a lakásotthonokban annyira nincs már ember, hogy a hozzánk tartozó befogadó lakásotthonban úgy tudtak megoldani egy napot, hogy megkértek két gyámot, hogy felváltva (délelőtt és délután) ugyan menjenek már be. Én a délelőttöt vállaltam, aztán mentem a gyámos munka miatt, majd éjszakára a másodállásba. Na, itt lett elegem. (Amúgy elképzelhető, hogy valami hasonló megoldás lesz a következő másodállás, csak nem nálunk, mert itt szabadnapot adnak a plusz munkáért, azzal meg nem igazán vagyok kisegítve a kötetlen munkaidejű munkám mellett.)
• Az is elgondolkodtatott, hogy ebben a szörnyű teperésben már sehová sem megyünk, még a nyaraláson sem tudtam leengedni, szóval sokkal több program, meg buli kellene, basszus, lassan ötven éves leszek, aztán nagymama, még most kellene belehúzni. Szóval gyorsan vettem két jegyet a jövő hétre az Elefánt koncertre, meg lőttem egy szoknyát hozzá, ami kettő az egyben, mutatom.

Valami csodaszép türkiz színe van, és kifordítva, mikor a tüll van kívül, akkor nagyon buliba hívogató egy kis farmerdzsekivel, fehér tornacipővel. Viszont magassarkúval, elegáns bőrdzsekivel színházba is kiváló, akár az első formájában is. Szerintem szeretni fogom ezt a szoknyát, a Vinteden találtam.

• Jah, a fodrász! Megint rövidebb lett a hajam picivel, és mindenki szerint fiatalít. Majd mindjárt megmutatom egy másik posztban.