December ötödikén, mikor mézeskalácsot sütöttünk a gyerekekkel, kicsit elengedtem magam.
Én is kaptam csokikat, és a hagyományokhoz híven, mindenki kiöntötte a csomag tartalmát, és cserélgettük az édességeket, meg nyomtuk az arcunkba. Én is.
Onnantól félgőzzel megy a dolog, csak súlytartásra játszok.
Számítottam rá, hogy lesznek pontok, amikor beleunok a kötött étrendekbe, de a főbb szabályokat próbálom tartani:
- időben étkezni, és tartani az étkezések számát,
- mennyiségekre ügyelek
- igyekszem a "tányérfelosztás elvét" szem előtt tartani. Erre gondolok:
Ez a mai ebéd volt, csirkemell és krumpli sütőben sütve, egyik sem több nyolcvan-száz grammnál, és uborka, meg paradicsom. Fűszeres joghurttal van összecsöpögtetve.
Karácsonykor is szeretnék odafigyelni a helyes étkezésre, de nem fogok a mérlegre ugrálni, nem stresszelem magam.
Ami azt illeti, közérzet szempontjából is megéri tartani a rendet, mert azokon a napokon, mikor elengedtem a gyeplőt, kifejezetten rosszul éreztem magam.
Sajnos, új ciklus előtt nagyon szenvedek attól, hogy a kilincset is meg tudnám enni, úgyhogy ilyenkor elnézőbb vagyok magammal szemben.
Most viszont túl vagyok az új ciklus elején, még karácsony sincs, úgyhogy vissza az alapokhoz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése