Dolgok...

Dolgok, amiknek örülök épp:

• Charlie befestette a hajamat hétfőn, úgyhogy most olyan szép a színe, és a friss vágás miatt kezelhető is, szóval elleszek vele úgy két hónapig. (Festeni hamarabb kell majd, az már maximum másfél hónapig elég csak. ((Mellesleg most lefagyasztott maradék henna keverékkel festettünk, és jelentem, működik, sőt, még intenzívebben befogta a hajamat, mint a frissen készített kutyulék.)).)
• Az izomlázamnak. Szeretem, ha érzem, megdolgoztam őket. 😉
• Nagyon szép az arcbőröm a sok pihenéstől, a rendszeres napfürdőtől, a táplálkozással bevitt vitaminoktól, és a sok folyadéktól.
• Találtam Mórnak egy olyan kutyaülést, amivel biztonságosan tudjuk majd utaztatni. Mindjárt megyek az autóhoz mérni, mert egyedileg is csinálnak. Ha megrendelem a héten, még időben ide fog érni. Valószínűleg a fekhelyet is tőlük fogom rendelni. 
• Kismacsó is belelkesül lassan kutya ügyben. 😍 
• Nagyon jó könyveim vannak az olvasómon, alig várom minden nap, hogy le tudjak kicsit ülni vele.
• Utoljára hagytam, de a legfontosabb, hogy mindenki jól van, egészséges, van munkája, most ez a legtöbb, a jövőn meg nem rágódok... (most)... (még).

Dolgok, amin csodálkozok:

• Először Kismacsó, most meg Belami szállt be ebbe a "letúrom a hajamat a karantén idejére" őrületbe. Én ezt soha nem értettem. Minek vágja le valaki a haját teljesen, ha egyszer van neki? Mert az oké, ha kopaszodik valahol, akkor le az egésszel, de így?!  Ja, és Belaminál a szakáll maradt, így extrán nem értem, mert az pont nem jó a maszk miatt a kórházban. Mármint a szakáll. Ráadásul így tiszta ex a kinézete. 😕
• Magamon. Sok újat tanulok magamról ebben az időszakban. Hogy miben vagyok erős, és miben kell még fejlődnöm. Azt hittem nem tudok már meglepetést okozni saját magamnak, de egy merőben új helyzet azért tud még váratlan fordulatokkal szolgálni.
• Jelentkezett az unokatesóm, hogy ismét elkezd dolgozni, kérek e időpontot manikűrre, géllakkara... Hmmm... Nem tudtam nemet mondani. Ennyit a natúr körmökhöz való elköteleződésemről. 😁
• Az idő rohanásán. Komolyan azt hittem, hogy a sok otthonléttel lelassul majd minden, de sajnos egyáltalán nem így van. Röpülnek így is napok.